Milyen sokszor halljuk ezt a szállóigét,gyakran mégsem gondolunk bele a jelentőségébe.Nem gondoljuk végig,hogy a célunk eléréséhez sokszor nem kikövezett út vezet,amin szépen végigsétálunk,hanem bizony kőkemény,verítékkel áztatott,fárasztó út.Sokan éppen ezért nem érik el sosem az út végét.Nem hajlandóak tenni azért,amit szeretnének,csak várják a csodát.

Én a mai edzésem során nem mondhatom el,hogy a "no pain" kifejezés igaz lenne rá.Rendesen meggyötörtem magam,de segített az,hogy végig a szemem előtt lebegett az én utam végcélja.Ráadásul a sok edzés alatt megtanultam,hogy a fáradtság és fájdalom nem meggátol a céljaink elérésében,hanem jelzi azt,hogy jó úton haladunk és motivál,hogy folytassam azt,amit csinálok.

Sok-sok edzés áll még előttem,ami hasonló nehézségű lesz,vagy inkább még keményebb,de idővel azt is elmondhatom majd,hogy a "no gain" kifejezés nálam már idejét múlt kifejezés...

A mai edzésemet teljes mértékben nem oszthatom meg veletek,mivel a java része a crossfit edzőm által egyénileg megalkotott edzés és nem akarom kiadni az ő munkáját.Így csak körvonalakban írom le mai önsanyargatásom állomásait.

-30 perc futás gyors tempóban

-kettlebell gyakorlatok (16kg):guggolásból press,kitöréses press,snatch

-kiegészítő gyakorlatok:4 ütemű fekvőtámasz,felülés,fekvőtámasz

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.