Ma ismét voltam futni,ami sajnos mostanában nem tartozott a napi rutin kategóriába.Mostanában sajnos a kimerültség volt az,ami felülkerekedett rajtam,ezért is volt kevesebb a bejegyzésem is.Ettől függetlenül a mozgás már nagyon hiányzott és már nagyon jól esett,hogy ismét kihajthattam magam.

Viszont nem ez volt a legjobb érzés,amit ma éreztem,hanem az,hogy attól függetlenül,hogy mostanában kicsit hanyagoltam az edzéseket és ezáltal a blogot is,mégis vannak olyan emberek,akik mégis minden egyes alkalommal követik a bejegyzéseimet és nyomon követik a blogot.Ennek a lényege az,hogy ismét kaptam egy visszajelzést a környezetemből arról,hogy a blog sikeresen eléri a célját és át tudja adni az olvasóknak azt a célt,hogy én nem egy internetes naplóban akarom jegyzetelni magamnak az edzéseimet,hanem a környezetemben élőket akarom motiválni ezzel.Igyekszem megmutatni azt,hogy ha egy kicsit erőt vesz magán az ember,akkor lehet úgy élni a mindennapokat a mai világban is,hogy a mozgást nem felejtjük ki a teendők listájáról...

Köszönöm nektek azt a motivációt,amit tőletek kapok,hogy én is tudjam folytatni azt,amit elkezdtem és a holtpontokon ez által segítetek át ;)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.